Mikor adjunk tollat vagy ceruzát gyermekünk kezébe? 2. rész: Mivel, hová, mit és hogyan rajzoljunk a gyermekünkkel?

Az előző részben röviden és lényegre törően áttekintettük a rajzolás korszakait 6 éves korig, most a címben meghatározott kérdésre próbálok részletes választ adni.


Vegyük elsőként a mivel rajzoljunk kérdést. Mindennel lehet rajzolni, ami nyomot hagy a papíron, az aszfalton, a táblán. Nézzük csak sorjában. Legelső és elmaradhatatlan rajzeszköz a színes ceruza.

Toll és ceruza minden háztartásban megtalálható, és kéznél van, az első rajzpróbálgatásokhoz megfelelőek, aztán amikor a gyermek már ismeri a színeket, jöhetnek a színes ceruzák, filcek garmada. Ahogy ügyesedik a csemeténk szénceruza, festékkészlet, táblakréta, aszfaltkréta, arcfesték, nyomdázó készlet, azaz az egyre speciálisabb, változatosabb rajzeszközök. Legfontosabb azonban, mindig legyünk a csemeténk mellett, amikor egy rajzeszközt először használ, egészen addig, amíg teljesen egyedül nem tudja használni magabiztosan.

A hosszú téli estéken nagyon jó móka az arcfestés, szinte repül vele az idő, csak arra kell figyelni a vásárlásakor, hogy allergizáló anyagokat ne tartalmazzon.

A papírra festés is hasznos, tartalmas és hosszú időt igénylő tevékenység. Legjobb, ha ilyenkor egy nagy asztalt leterítünk viaszos vászonnal és újságpapírral, s jöhetnek a lapok az ecsetek és a festékkészlet. Engedjük gyermekünket kísérletezni a színekkel, nem baj, ha a nap kék lesz, anya zöld, fekete a virág, vagy érdekes színkombinációkat próbál ki. Élvezni fogja, abban biztosak lehetünk, élvezni fogja.


Gyerekkoromban nagyon szerettünk téglamaradványokkal rajzolni a járdára, igaz, ha jött egy nagy eső elmosta, de lehetett újra rajzolni, újat rajzolni. Ma már van aszfaltkréta. Az iskolában pedig szünetekben a táblakrétát fogyasztottuk el, mert mindig telerajzoltuk a táblát. Aztán rájött az osztályfőnök és nem volt annyi kréta már a teremben, így nem mertünk sokat rajzolni a táblára. Ma már ez lassan eltűnik az iskolákból, jön a digitális tábla, a filctollal írható tábla, és persze nincs filctoll az osztályban, nehogy kifogyjon, mire jön a tanóra...


A következő kérdés a hová rajzoljunk. A válasz oda ahová a „mivel” kérdésre adott válaszlehetőségek fognak, vagy mindenhová, ahová a szülők megengedik. Hiszen nem szeretné senki, ha a frissen festett falat, vagy ajtót gyerekrajz díszítené, persze, ha az a gyerek nagyon ügyes miért ne. ( A férjem biztos rosszul lett volna, ha a nagy gonddal lefestett ajtóra rajzolgatott volna a 2 éves lányunk.) A gyerekek szinte mindenhová képesek rajzolni, ezért nagyon nagy türelemmel és gondos odafigyeléssel kell megtanítanunk nekik hová szabad és hová nem.


A firkakorszak elején nem biztos, hogy fontos a tiszta rajzlap, sok gyerek élvezi a régi színes újságokat, vagy napilapokat összefirkálni. Használt papírok, újságok, régi füzetek, bármi megfelel, ismerek olyan szülőket, akik a munkahelyükről a kiselejtezett, elrontott fénymásoló papírt viszik haza a gyereknek rajzlapnak.

Festéshez, nyomdázáshoz mindenképpen érdemes vastagabb és nedvszívó papírt vásárolni, a szénceruzához már kisebb rajztudás és megfelelő rajzpapír szükséges.

Táblakrétával a hozzávaló táblára lehet rajzolni. Lehet több ezer forintért lábakon álló rajztáblát is venni, előnye, hogy stabil, mozgatható, van krétatartója, hátránya egyrészt az ára, másrészt az, hogy sokszor útban van. Újabban lehet venni olyan táblafestéket, amivel ajtóra, egy kisebb falrészre, akár egy sima fafelületre festhetünk saját kezűleg táblát, ahová a krétával lehet rajzolni. Egy kisebb tubus elég nagy felülethez, vagy több kisebbhez. Előnye az, hogy nincs útban, hátránya, meg kell tanítani a gyermeknek, csak arra a felületre rajzoljon, így inkább 5-6 éveseknek javaslom ezt. Hátránya még, hogy nem mozgatható, fix, stabil, helyhez kötött, és nincs krétatartója, persze ezt bármivel helyettesíthetjük, fontos, hogy zárható teteje legyen. Kapható még ragasztható rajzfelület is, ezt inkább fafelületre javaslom. Ennek előnye a mozgathatóság, mi határozzuk meg a felület nagyságát, hátránya, hogy hamar elhasználódik. A készen, papírboltban kapható rajztömbök előnye, hogy bárhová elvihető pár színes ceruzával, vagy filccel.


A mit kérdésre nagyon egyszerű a válasz, azt rajzoljon a gyermek, amit akar. A firkakorszak elején a vonalak, pontok, körök, hullámok jelennek meg a rajzokon, majd tökéletesednek. Lesz belőlük napocska, csiga, madár, anya és így tovább. Apró trükkökkel mi is segíthetünk gyermekünknek, az első ilyen, rajzolunk vele, ha engedi, fogjuk meg együtt a ceruzát, 4-5 ilyen segítség után egyedül próbálja lerajzolni.

A másik ilyen lehetőség, hogy rajzoljunk együtt, utánozni fogja, vagy utánozni próbálja gyermekünk a mi rajzunkat.

4-5 éves korban jöhetnek a kifestők, de először csak nagyon egyszerű képekkel és nagy kiszínezhető felületekkel, aztán fokozatosan vehetünk, vagy nyomtathatunk az internetről bonyolultabb képeket. Akkor érett meg a gyermek a váltásra, ha már nem megy ki a nagy felületű rajznál a vonalon.

Érdekes és nagyon jó fejlesztő ügyességi játék a pontösszekötős, rajzolós játék, a számok szerinti színezés, vagy a hogyan jut el A-ból valami B-be, azaz követni kell a ceruzával a vonalat. Ezek az összpontosítást kiválóan fejlesztik.

Ha engedjük gyermekünket számítógép elé, nagyon sok rajzolós játékot találunk a neten, de egy jó tanács,: először próbáljuk ki azt a játékot mi magunk, ha tetszik, csak akkor mutassuk meg gyermekünknek.


És az utolsó kérdés, hogyan rajzoljon gyermekünk. Minden szülő azt szeretné, ha gyermeke ügyes, okos, tehetséges és szép legyen, de nem mindenkiből lesz festőművész. Viszont, ha a picúr kezdetektől pozitív jelzéseket kap rajzaira, segítséget (hogyan fogja a ceruzát, hogyan színezzen és satírozzon, hogyan keverje ki a zöld színt a kékből és a sárgából, stb…) és bíztatást (akár a hűtőre is kitehetjük a legújabb rajzokat), nem fogja kisiskolás korban sem elhanyagolni a rajzolást. Szerettessük meg a rajzolást gyermekünkkel, hagyjuk, hogy azzal rajzoljon, ami neki tetszik, azt, amit szeretne, finoman és játékosan irányítsuk őt. Kisgyermek korban mondókákkal is segíthetjük felfedezni a rajzművészet szépségeit, később biztathatjuk, mit rajzoljon, akár egy kedvenc kép segítségével. Játszva tanulni és tanulva játszani, ezt a mondatot nem is tudnánk más tevékenységnél ilyen jól bemutatni. És persze ne feledjük el nincs szebb perc annál, amit együtt nevetve, mókázva, boldogan és vidáman tölthetünk gyermekünkkel.



új hozzászólás